A golyóscsapágy az egyik legáltalánosabban használt csapágyfajta. Egy sor golyóból áll, amik két fémgyűrű közé esnek, a belső gyűrű szabadon forog, míg a külső álló helyzetben marad. A golyóscsapágyak alacsony súrlódással dolgoznak a gördülés során, de a teherbíró képességük véges. Az alkalmazás függvényében különböző típusú csapágyak közül lehet választani. 

Golyóscsapágyak típusai:

1. Mélyhornyú golyóscsapágy: A legelterjedtebb golyóscsapágy, melyet széles körben alkalmaznak. Masszív külső és belső gyűrűből állnak, illetve golyókosárral. Felépítésük egyszerű, lehet 1 és 2 sorú, illetve lehet nyitott és tömített kivitelben. A kis súrlódás miatt magas fordulatszámon alkalmazhatóak. Könnyen felszerelhetőek és alacsony a karbantartási igényük.
2. Önebálló golyóscsapágy: Ez a típusú csapágy képes a tengely adta szöghibák kiküszöbölésére. A belső gyűrű mély horonnyal rendelkezik (a mélyhornyú golyóscsapágyhoz hasonlóan), illetve két sor golyóból áll, illetve külső gyűrűből. A külső gyűrű homorú, ez biztosítja a belső gyűrűnek a szöghibákhoz mérten az illeszkedést. 
3. Axiális golyóscsapágy: A golyóscsapágyak speciális típusához tartoznak, melyek kifejezetten az axiális terhelés felvételére szolgálnak, a radiális terhelés felvételére nem alkalmasak. Az axiális csapágyak alacsony zajszintűek, gördülékenyen működnek és nagy sebességre képesek. Egyirányú és kétirányú csapágyként is kaphatóak, attól függően, hogy a terhelés egy vagy kétirányú. 
4. Ferde hatásvonalú golyóscsapágy: A belső és külső gyűrűjében a futópályák a csapágy tengelyének irányában egymáshoz képest eltoltan helyezkednek el. Kiválóan alkalmazható olyan berendezésekben, ahol egyidejűleg axiális és radiális terhelés hat. A ferde hatásvonalú golyóscsapágyakat sok esetben párosával, egymással szemben szerelik be. 
5. Y-csapágy: Más néven betétcsapágynak nevezik és a mélyhornyú csapágy elvén működik. A betétcsapágy egy domború külső gyűrűből és egy meghosszabbított belső gyűrűből áll és azon két csavar található, ami a tengelyre szerelést teszi lehetővé. 

A csapágyak legfőbb feladata, hogy meggátolják a közvetlen súrlódást két mozgásban lévő fém elem közt, ezzel lényegében megakadályozva a súrlódást a nagy hőtermelést és nagy kopást. Az energiafogyasztás is csökken ezáltal, mivel a csúszó mozgást az alacsonyabb súrlódású gördülés váltja fel.  

Gördülőcsapágyak

A gördülőcsapágyak görgőket vagy golyókat tartalmaznak és arra használják, hogy megkönnyítsék az alkatrészek szabad forgómozgását. A gördülő súrlódás nagysága alacsonyabb, mint a csúszó súrlódás. Még, ha lineáris mozgást szeretnénk elérni, akkor is könnyű a forgó mozgást csúszó mozgássá alakítani, mint ahogy ezt teszik pl a szállítószalagoknál is. A mozgás lineáris ugyan, de a hajtóberendezést gördülőelemekkel teszik lehetővé. A gördülőcsapágyak kisebb súrlódással képesek hordozni a terhelést. A gördülőcsapágyakat két csoportra lehet osztani: golyóscsapágy és görgőscsapágy. 

Golyóscsapágy

A csapágyak között a golyóscsapágyak az egyik legelterjedtebbek. A golyóscsapágyak alacsony súrlódást biztosítanak a gördülés során, de a teherbíró képességük korlátozott, ennek oka a golyók és a gyűrűk közötti kis érintkező terület. Az alkalmazástól függ, hogy milyen golyóscsapágy közül lehet választani.

 A golyóscsapágyak előnyei: 

-Kopásállóság 

-Kevés kenés igény

-Alacsony súrlódás, alacsony energiaveszteség 

-Könnyen cserélhető

-Hosszú élettartam 

A golyóscsapágyak hátrányai:

-Viszonylag hangos

-Nehezen bírja a nagy súlyokat 

Mivel a golyóscsapágyaknál kicsi az érintkezési pont, ezért kisebb a súrlódás. Az ellenállás leküzdése is kisebb, így könnyebb nagyobb sebességet elérni ezekkel a csapágyakkal. 

Görgőscsapágyak

 A görgőscsapágyak henger alakú elemeket tartalmaznak. Görgőnek nevezhetünk minden olyan elemet, aminek hossza nagyobb, mint az átmérője. Mivel a külső és belső gyűrűvel pont helyett vonalban érintkezik, ezért nagyobb terheket képes felvenni a golyós csapágyakkal ellentétben. A  terhelés típusától és mértékétől függ, hogy milyen görgőscsapágyat választunk.

Görgőscsapágy előnyei:

-Alacsony súrlódás

-Könnyű a karbantartása

-Ellenáll a nagyobb radiális és axiális terheléseknek

-Kisebb rezgéssel jár

Görgőscsapágyak hátrányai:

-Drágábbak

-Zajosak

A görgőscsapágyaknak nagyobb az érintkezési felülete, ezáltal egyenletesen osztják el a terhelést.Jobban ellenállnak a nagyobb erőknek és kevésbé hajlamosak a meghibásodásra. Érdemes alacsonyabb sebességen alkalmazni, nagyobb a súrlódás, ami magasabb hőmérsékletet eredményez, így gyorsabb a kopás is. 

Siklócsapágyak

A siklócsapágy a csapágyak legszimplább típusa. Egyszerű kialakításúak, általában egy felületből áll, nem tartalmaz gördülőelemeket. A siklócsapágy gyakorlatilag egy tengelyre szerelt hüvely, ami illeszkedik a furatba. A siklócsapágy tömör, olcsó, könnyű és nagy a teherbíró képességű. A gördülőcsapágyakhoz képest a siklócsapágy egy olajrétegen csúszik, nem pedig gördülőelemeken. A siklócsapágyakat forgó, csúszó, oszcilláló mozgáshoz használják.Képes többirányú mozgásra, a statikus és dinamikus terhelés felvételére. Gyakran alkalmazzák az autóiparban, mezőgazdaságban illetve az építőiparban. A gömbcsukló szintén siklócsapágy, ami két részből áll, egy külső és egy belső gyűrűből. Bár hasonlít a gördülőcsapágyakhoz, de a két gyűrű között nincs gördülőelem. 

•  Megfelelő kenés
  

A kenőanyagok használata minden ipari berendezésben elengedhetetlen, hogy a forgó berendezések megfelelően működjenek. A berendezések ideális működéséhez, megfelelő működéséhez és a maximális üzemi teljesítmény eléréséhez elengedhetetlen a kenőanyagok megfelelő mennyiségben és adott időközönkénti alkalmazása. A csapágy meghibásodását több körülmény is okozhatja, a magas üzemi hőmérséklet, és a nagy terhelés. A magas hőmérséklet során a kenőanyag veszít az ellenálló képességéből. A kenőanyagok csökkentik a csapágyak idő előtti meghibásodását, a berendezések leállásának előfordulását és növelheti az energiahatékonyságot. A zsírkenés a gördülőcsapágyaknál több előnnyel rendelkezik, mint az olajkenés.

A zsírzógomb masszív kialakítású és alkalma nagyobb mennyiségű olaj felvételére és szivárgás valamint túlfolyás nélkül képes a csapágyakat és gépberendezéseket ellátni kenőanyaggal. A kialakításának köszönhetően ellenálló a szennyeződésekkel szemben, mert a szerelvény mindaddig zárva van, amíg a zsírzópisztoly ki nem oldja. A kioldást követően a zsír a berendezésekhez és a csapágyhoz áramlik. 

A viszkozitás a folyadékokban a belső súrlódást jelenti. Mivel a víz folyékonyabb, mint az olaj ezért kisebb a viszkozitása az olajjal szemben. A felhasználás szempontjából a kenőolajnál a viszkozitás nagyon fontos (talán legfontosabb). Newton törvénye szerint a “folyadékrétegek” elcsúszása során fellépő erő egyenesen arányos a súrlódó felületek nagyságával, egymáshoz viszonyított sebességével és fordítottan arányos a rétegek távolságával.

A felhasználási hely szabja meg, hogy milyen viszkozitású olajat használunk. Az olaj az egymáson elmozduló – műanyag, fém stb. – felületek között filmréteget képez, ami meggátolja a felületek egymással való érintkezését. Ha a kenőanyag nem tud megmaradni a súrlódó felületek között, a kenés nem megfelelő, az alkatrészek, berendezések idő előtt tönkremennek. A kenés minősége erősen függ a kenőanyag viszkozitásától. Ha a felületek közötti nyomóerő nagy, akkor nagyobb viszkozitású olajat kell használni, mert a kis viszkozitásút kiszorítanák az alkatrészek maguk közül.

A csapágyegységek egy betétcsapágyból és az ahhoz tartozó házból tevődnek össze, amit részegységekre vagy gépvázra lehet csavarozni és a forgótengelyek megtámasztását segítik elő. Nem szükséges a csapágyházak pontos megmunkálása, ezáltal költséghatékonyabbak és egyszerűbben alkalmazhatóak, viszont maximális gördülőcsapágy teljesítményt nyújthatnak.

A golyóscsapágyakat a sokszínűségüknek és a kiterjedt felhasználási területnek köszönhetően számos ipari mechanizmusban használják. A golyóscsapágy egységek egy házba szerelt betétcsapágyból állnak. A betétcsapágy nem más, mint egy  mélyhornyú csapágy, ami egy domború külső gyűrűből és egy meghosszabbított belső gyűrűből áll, ami csavarokat tartalmaz, melyek rögzítik a csapágyat a tengelyre. A ház pedig egy gömbölyű, de homorú furattal rendelkezik, amibe illeszkedik a csapágy. A gördülőcsapágy egységek masszív, beszerelésre kész egységek, melyeket gyárilag szerelnek, kennek és tömítenek, hogy minél hosszabb élettartamot biztosítsanak neki. Egyszerű beépítésűek és könnyű beállításúak, emiatt kiválón alkalmazhatóak az ipari területen. 

Az UC-csapágyak más hasonló csapágy egységekhez képest ideálisabb védelmet nyújtanak a szennyeződésekkel szemben. A rögzítőrendszernek köszönhetően az UC-csapágyak ideális választást jelentenek az anyagmozgató berendezések esetén, ahol a kiváló rögzítőerő és a szennyeződések elleni védelem kisebb karbantartási igényt és hosszabb üzemi élettartamot biztosít. 

Az UC golyóscsapágy-egységek kialakított tömítőrendszere komplex védelmet biztosít a szennyeződések ellen. Az UC golyóscsapágy-egységeket hernyócsavaros rögzítőtechnológiával látták el az olyan berendezésekhez, amiknél nagyobb fordulatszámon még pontosabb tengelykiegyensúlyozásra van szükség, illetve ahol a rezgés problémát okozhat. Az UC-csapágyházak masszív alappal és lábakkal rendelkeznek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a szennyeződés felhalmozódásának kockázatát, ez pedig kiemelkedően fontos azoknál az berendezéseknél, ahol a tisztaság alapvető követelmény.

Különböző típusú csapágyházak léteznek, ideértve az osztott álló csapágyházat, a rövid talpas osztott álló csapágyházat, a peremes csapágyházat (négyszögletes, ovális vagy kerek formájú, két-, három- és négycsavaros felfogatási lehetőséggel), valamint a párhuzamos vezetősínes csapágyházat (lineáris alkalmazásokhoz).

A siklócsapágy a csapágyak egyik főbb típusához tartozik. Egyszerű szerkezetű. A siklócsapágy alkalmazása során a tengely és a csapágy felülete elsiklik egymáson, vagy valamilyen olajrétegen. Egyik nagy előnye, hogy könnyen gyártható és javítható, valamint a nagyobb csúszófelületnek köszönhetően csökken a rezgés és a zaj, ezért csendesebb a gördülőcsapágyakhoz képest. Hátránya, hogy nagyobb a súrlódás és a kopás.

Milyen típusú siklócsapágyak vannak?

Persely: A gördülő csapágyakkal szemben a perselyek olcsóbb, egyszerűbb a szerelésük, gyártásuk és javításuk. Továbbá laza tűrésűek és a szennyeződésekkel szemben is ellenállóbak, nagy teherbírású és bármely méretben gyártható. A legegyszerűbb kialakítású hüvely alakú csapágyak, többféle anyagból készülhetnek. A teljes mértékig fémből készült csapágyak súrlódása alacsony, de nagyobb sebességnél zörgést okozhat. Különleges esetekben és speciális anyagból készítve kenés nélkül is üzemeltethető. Hátránya, hogy nagyobb a súrlódás, illetve több karbantartást és nagyobb mennyiségű kenőanyagot kíván. A hengeres csapágyak radiális terhelés felvételére alkalmasak, míg a peremes hüvelyes csapágyak axiális terhelés felvételére alkalmasak. A perselyek kialakítása egyszerű, de a teljesítményüket és a funkciójukat az anyag minősége befolyásolja. A bronz perselyek tartós és hosszú élettartalmúak, nehezen deformálódnak és korrodálódnak, azonban több kenést igényelnek így több karbantartásra van szükségük. A műanyag perselyek olcsóbb, alacsony súrlódású és kevés karbantartást igényel. Nem áll fenn a rozsdásodás veszélye, így nedves környezetben is használhatóak.  

Gömbcsukló: A gömbcsukló kialakítása igen egyszerű. A gömb lényegében egy csapágy, ami egy ellendarabba, csapba csatlakozik, aminek szára gyakorta menetes, hogy egy gépbe vagy berendezésbe csavarható legyen. A gömb laza illeszkedésű, ennek köszönhetően tud forogni a tokban, de a belső gyűrű megakadályozza, hogy az ellendarab elengedje a gömböt. A gömbcsuklónak két módosított változata van, ami nem más, mint az összekötő elem a gömb és a tok között, ami lehet rugó vagy egyéb csatlakozási módok. A rugó csökkenti a vázban mozgó golyó okozta vibrációt. A másik ilyen módosítás a teljes tömítés. A tömítést tartalmazó gömbcsuklók kizárják a folyadékot és a belsejükben kenés található. Ez az illesztési típus kevesebb karbantartást igényel, de a tömítés törése esetén az egész egységet ki kell cserélni. Az általános gömbcsuklók nyitottak és kenést igényelnek, kenés nélkül a gömb elkezd korrodálni és elromlik.

Az ékszíj a hajtástechnikai elemek között kiemelkedő szerepet tölt be. Az ékszíj a járművekben található berendezések, mint az áramtermelő generátor, a szervo, valamint a klíma meghajtására szolgál. Ezzel biztosítja az elektronikus rendszerek töltését. Tehát az ékszíj meghibásodása komoly következményekkel járhat és nagy anyagi veszteséggel. Némely kocsiban 2-3 ékszíj is megtalálható és az ékszíj elszakadása balesetveszélyes is lehet, attól függően, hogy melyik alkatrész az érintett. Az ékszíj strapabíró gumiból készül, idővel azonban megnyúlik és elkopik. Az élettartama több dologtól függ: környezeti hatások, sebesség, hogy túl laza vagy túl feszes.

A szervo meghibásodása során először talán nem is észleljük a problémát, egészen addig amíg nem kell kanyarodni. A generátor meghibásodásánál a töltés szűnik meg, így az akkumulátortól függ, hogy a gépjármű meddig képes haladni. Az ékszíj önmagában nem nagy tétel, de a kár, amit okozhat már igen. Fontos gyakran ellenőrizni, mert az elszakadt ékszíj más alkatrészekhez csapódhat, illetve feltekeredhet, ezzel többszörösére növelve a kárt. Az ékszíj cseréje szaktudást és megfelelő célszerszámot igényel. A rendszeres ellenőrzés mellett a laza vagy kopott ékszíj okozta zajok, rezgések és zörejek jelezhetik az ékszíj kopását.

Ha az ékszíj túl feszes vagy laza! 

A túl feszes ékszíjat nem lehet észrevenni, már csak a következményeit. Megfelelő esetben a túl feszes ékszíj nem okozhat problémát, mert addigra megnyúlik mire károsodást okozhat viszont, ha nem, akkor a motor irányából zörgő hang hallatszik. A túl laza ékszíj könnyen felismerhető, ugyanis a motor indításakor visító hang hallatszik. A laza ékszíj erőteljesebben kopik, illetve a generátor töltése is ingadozhat ennek hatására, amitől az akkumulátor hamarabb lemerülhet. A laza ékszíj a hűtési berendezésnél is komoly károkat okozhat. A megfelelő hűtés nélkül túlmelegedhet a motor és felforrhat a hűtővíz.

A legtöbb hibát a nem megfelelő karbantartás okozza. Könnyen elkerülhetőek ezek a meghibásodások, ha rendszeresen és megfontoltan foglalkozunk a karbantartással.